Kezdőlap
kapcsolat
jobbf
jobbalja

Facebook

Belépés

Nyelvek

Archívum böngésző

« június 2017  
V H K Sze Cs P Szo
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel

Támogatóink

Köszönjük azon személyek támogatását, akik adójuk 1%-ának felajánlásával segítették egyesületünk munkáját. Támogatásukat kutatási-védelmi programjainkra fordítjuk.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal


Látogatók

A csíkos szöcskeegér fajmegőrzési terv

3. A cselekvési program célja

A program célja, hogy feltérképezze a csíkos szöcskeegér hazai elterjedési viszonyait, az azokat közvetlenül befolyásoló környezetei tényezőket. Hosszútávon biztosítsa a csíkos szöcskeegér populációk fennmaradását, valamint fenntartsa és helyreállítsa a jelenlegi és a korábbi élőhelyeit. A csíkos szöcskeegér csak a teljes gyepi életközösség fenntartásával őrizhető meg.

3.1. A faj – és élőhely megőrzés javasolt módjai

Ismereteink szerinti legjelentősebb élőhelyén 1989-ben létrehozták a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, amelynek mai kiterjedése 18 000 ha. A nagyecséri magterületen és annak szegélyén élő populációk élőhelyeit pontosan fel kell térképezni, és azok megóvása illetve összekötése elsőrendű feladat. Ezen a területen kell elkezdeni a faj hosszú távú védelmi tervének megvalósítását.

A Borsodi Mezőség védett területein már rövidtávon fel kell hagyni a kukorica és napraforgó termesztéssel, és a hagyományos, mozaikos szerkezetű gyepgazdálkodást kell előnyben részesíteni.

A korábbi és feltételezett élőhelyein is nagy területű nemzeti park (Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park) található. E három – bár egymással kapcsolatban nem lévő - terület összességében megfelelő kiterjedésű a faj hosszú távú fenntartásához. Az itt található állományok pontos lokalitásának feltárása képezi az alapját az élőhelyvédelmi tevékenységeknek. Az egymástól elválasztódott, lefűződött állományok élőhelyei között ki kell jelölni és alakítani az ökológiai folyosókat.

Rövid távú feladatok

Megőrzése szempontjából elsődleges a tudományos vizsgálat (faunisztikai, valamint elterjedés-, és populációbiológiai ismeretek bővítését célzó vizsgálatok) jelentős fokozása.

A nagyecséri legelőn kívül a régebbi előfordulási adatokkal rendelkező élőhelyeken is folyamatosan nyomon kell követni (bagolyköpet, szőrcsapda) az esetleges populációk meglétét.

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben újabb gyep feltörésére és újabb feltáró út kialakítására nem kerülhet sor. A csak vadászatra használt földutak hosszát jelentősen csökkenteni kell.

A csíkos szöcskeegér által használt gyeptársulásokon a növény- és rágcsálóirtószerek használatát meg kell tiltani. A szántóföldi műveléses túzokvédelmi gazdálkodás vegyszeres növényvédelmét csökkentett mennyiségű gyomirtó és gombaölő szerekkel kell megvalósítani.

A dúvadak számát a vadászati jog gyakorlójának bevonásával a csíkos szöcskeegér élőhelyein, a legminimálisabb szinten kell tartani.

Közép távú feladatok

A Nagyecséri-legelőn, a gyepek közé ékelődő szántókon művelési módot kell változtatni, a búza, napraforgó és kukoricatáblák helyén természetes gyepek visszaalakítása szükséges.

A Nemzeti Parki Igazgatóság vagyonkezelésében lévő bérbe adott területeken a szerződések felülvizsgálata szükséges. A területek a továbbiakban csak úgy adhatóak bérbe, ha a szerződésben a termelési mód is meghatározott, amely túzokvédelmi növénytermesztés, de elsősorban extenzív, legeltető állattartás lehet. Támogatni kell a külterjes állattartás (szarvasmarha, ló, juh) megtartását, bővítését. Meg kell határozni a legeltetés módját, amelynek törekednie kell a táj és a vegetáció mozaikosságának fenntartására és kialakítására. A túllegeltetés kerülendő, foltokban magas füves növényzetet kell hagyni.

Hosszú távú feladat

A magterületen kívül, valamint a jelenleg védelem alatt nem álló területeken az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerben történő gazdálkodást kell megvalósítani. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerébe illesztett szöcskeegér védelem kifizetési rendszer költségeinek meghatározása, a gazdálkodóknak a kifizetések megkezdése.

Törekedni kell a táj mozaikosságának fenntartására.

Az egymástól elválasztódott, lefűződött állományok élőhelyei közötti folyosókat ki kell alakítani, és az állományokat indirekt módszerekkel (szőrcsapdázás, bagolyköpet vizsgálat) nyomon kell követni.

3.2. Monitorozás és kutatás

Szükséges a szöcskeegér élőhelyének behatárolása nagyléptékű térbeli skálán a Borsodi Mezőségen és a korábbi élőhelyeken az ottani állományok meglétének vizsgálatára.

A nagyecséri és a Hernád menti élőhelyeken (Vilmány, Felsődobsza, Csobád, Hernádszentandrás) folytatni kell az elevenfogó csapdázásokat és a szőrcsapdázást.

E tevékenységet május és október között, élőhelyenként legalább havi gyakorisággal, 5 nap (4 éjszaka) kell végezni.

A csapdázás eszközei: fa, műanyag és alumínium alapanyagú dobozcsapdák. A módszerek mindegyike élvefogó, a gyakori ellenőrzéssel a jelentősebb elhullás elkerülhető.

A nagyecséri élőhelyen a természetes gyeptársulások (legelő, kaszáló) kivételével, kísérleti jelleggel, a földbeásott vödörcsapdákkal illetve csőcsapdákkal történő befogási próbálkozásokat is folytatni kell 2006-ig. Ennek eredménytelensége esetén élőhely- és állományvédelmi okokból (cickányok!) be kell szüntetni. A rendszeresen szántott területeken szintén kísérleti jelleggel lehet alkalmazni a Ham-féle árkolást (Ham, et al. 1983) 2006-ig.

Az ujjperc-eltávolításos jelölés alkalmazása a szöcskeegér kutatás során tilos. Rendszeres szöcskeegér fogás esetén más jelölési technikát kell keresni.

A további vizsgálatok során szükséges meghatározni a választott és az elkerült élőhely-elemeket (gyeptípus, bokrosodás, borítottság, pocoklyukak, stb.), a területkezelési terveket ennek megfelelően kell átdolgozni.

Fel kell deríteni a populációk szerkezetét, fel kell térképezni ezek térbeli struktúráit. A megőrzési program során megvalósított tevékenységek állományra gyakorolt hatását folyamatosan monitorozni kell.

A borsodi populáció indirekt módszerre épülő monitorozását (bagolyköpet vizsgálatok) 3 központi lelőhelyen, havi rendszerességű mintavétellel folytatni kell.

Kísérletet kell tenni a csíkos szöcskeegér kiskunsági, valamint hortobágyi előfordulásának (Nyírő, Mezőcsát, Sós-tó, Püspökladány, Görbeháza) bizonyítására. Ehhez bagolyköpetek havi rendszerességű gyűjtése és elemzése szükséges a gyepterületek környékén található épületpadlásokról, valamint a területen költő erdei fülesbaglyok fészkei alól.

Az 1990 utáni előfordulási adattal rendelkező élőhelyek (Püspökladány, Gelej, Csobád, Tiszabábolna, Mezőnagymihály, Görbeháza, Mezőcsát, Ároktő, Borsodivánka) szőr- és élvefogó csapdázásos felmérése, negyedévi gyakorisággal szintén szükséges.

Feltételezett, hogy a csíkos szöcskeegér előfordulása foltszerű a borsodi élőhelyen.

Hosszú távon szükséges vizsgálni az ezeket összekötő potenciális ökológiai folyosók típusait, azok területi megvalósítási lehetőségeit.

Molekuláris analízis (DNS vizsgálat) segítségével meg kell határozni a csíkos szöcskeegér magyarországi állományainak rendszertani helyét. Szintén tisztázni kell az egyes populációk (pl. a vajdasági állományok (Petrov, 1992) közötti rokonsági fokokat, genetikai távolságot.

Jelenlegi ismereteink szerint pozitív összefüggés mutatkozik a külterjesen tartott legelőállatok (szarvasmarha) száma és a szöcskeegér előfordulások gyakorisága között (Cserkész et al. 2004). A Borsodi Mezőség központi, nagyecséri részén vizsgálni kell a legeltető állattartással rendelkező és a felhagyott, erősen szukcesszálódó gyeptársulások csíkos szöcskeegér állományainak nagyságát, élőhely választási sajátosságait.

3.3. Környezeti nevelés és képzés, kommunikáció

Elsősorban a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének köszönhetően, a Borsodi Mezőségen a szöcskeegér széles körben ismert. A helyi gazdálkodókkal, az egyes potenciális élőhelyek tulajdonosaival való további jó kapcsolat fenntartása érdekében előadásokat, tájékoztatókat kell tartani.

A csíkos szöcskeegér leírását, környezeti igényeit, illetve természeti értékét is jellemző kiadványokat (füzet, plakát, stb.) megjelentetni és helyi valamint országos szinten is terjeszteni.

Köszönetnyilvánítás

Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a csíkos szöcskeegér kutatásához, védelméhez: Demeter Iván, Farkas Szabolcs, Gubányi András, Haraszthy László, Horváth Győző, Ilonczai Zoltán, Kis János, Práger Anna, Schmidt Egon, Seres Nándor, Szalóky Zoltán, Szentgyörgyi Péter, valamint a BNPI és a MME Bükki Helyi Csoport. Külön köszönet Estók Péternek és Szitta Tamásnak.

Szem előtt kell tartani, hogy egyelőre a Csíkos Szöcskeegér Fajmegőrzési Program részleges és nem elégséges - egyetlen állomány relatív rövid idejű és indirekt módszerekkel végzett kutatásból származó - ismereteken nyugszik. A populációk feltételezhető sérülékenysége miatt a természetes élőhelyen végzett kutatásokat a terület érintetlenségének fenntartásával kell végezni, a legkisebb beavatkozásra, zavarásra törekedni.


   
denever.jpg